vasárnap, szeptember 11, 2011

Új-zélandi jogosítványom megszerzése

Szeretném részletesen leírni az Új-zélandi jogosítványom megszerzésének történetét. Remélem ezzel sikerül informálni és egyben bátorítani is másokat, hogy nem is annyira vészes itt a vizsgázás.

A magyar "B" kategóriás jogosítványom 2003-ban szereztem és azért aránylag gyakran vezettem is. Néha 2-300km-t is, de általában a 30-50km volt jellemző. Ilyen tapasztalattal kezdtem el 2011 januárjában vezetni a "rossz oldalban" Új-Zélandon. Egyszer-kétszer előfordult, hogy a szembe sávba kanyarodtam, vagy irányjelző helyett az ablakot töröltem szárazon, de alapjában véve az autósok itt türelmesek és semmi komoly problémám nem volt.
A magyar jogosítvánnyal itt hivatalosan a megérkezéstől számított 1 évig lehet vezetni. A jogszabályok szerint utána ezt elfelejti az ember, úgyhogy én igyekeztem még október előtt levizsgázni.
Elegendő csupán egy elméleti és egy gyakorlati vizsgát tennem és ezek sikeres megoldása után kapok egy 1F-es jogosítványt, ami azt jelenti, hogy Class 1 (személyautó), Full (teljes jogú, tehát nem kezdő és nem korlátozott). 
Az elméleti vizsgára való felkészülésben (itteni Kresz) nagy segítséget nyújtott a learnerlicence.co.nz oldal, ahol majdnem az összes kérdés fent van a helyes válaszokkal együtt és az itteni autós szövetség honlapján található teszt. Ez utóbbi oldalon ugyan ismétlődhetnek a kérdések, hiszen véletlenszerűen generálja őket, de ez jobban hasonlít a vizsgán élesben megoldandóra.
Az elméleti vizsgára nem mehet egyedül az ember kocsival, hiszen az első próbálkozás után (legyen az sikeres vagy sikertelen) hivatalosan nem vezethet autót egyedül csak olyan személy felügyelete mellett, aki legalább 2 éve rendelkezik itteni jogsival és az első (utas oldali) ülésen ül.
A teszt kitöltése előtt megvizsgálják az ember látását (nem kell emiatt sehova menni, minden 1 helyen történik). Betűket kell olvasni nem túl kicsik, de nem is nagyok. 3 különböző pozícióba mozdítják a kukucskálós gépben és mindig megmondják, hogy a 7 egyforma nagyságú betűsorból most melyiket szeretnék hallani.
Na, ha ez megvan, akkor tőlem elkérték a mobilom (amit a teszt kitöltéséig félretettek). (Szerencsére jó vastag polcra tették és nem szakította le a 7 éves retro-mobilom!) Kap az ember egy 4 jegyű számkódot, ami az ő személyre szabott kérdéssorát hívja elő. Ennek beírása után tájékoztatnak, hogy hogyan működik a számítógépes program (mert ezen történik a vizsgázás), marha egyszerű 4 nagy gomb van, ha tudod a választ rákattintasz és amikor megnyomod a "következő kérdés" gombot, akkor azonnal meg is mutatja, hogy jó-e vagy sem. Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkor csak kéred a következő kérdést és a végén vissza lehet térni ezekre a kérdésekre. 30 perc áll rendelkezésre 35 kérdés megválaszolására. Ha az ember becsülettel gyakorol, akkor majdnem kétszer is ki lehet tölteni ennyi idő alatt a tesztet.

Sikeres vizsga esetén lehet időpontot foglalni a gyakorlati vizsgára. Nekem szeptember 5-re tudtak adni leghamarabb, de 9-re kértem és lehetőleg dél körüli időpontra, hogy kis forgalom és jó útviszonyok legyenek.

A gyakorlati vizsgára cipelni kell magunkkal az ún. supervisor-t.(Ugye ő az, akinek már min. 2 éve van kiwi jogsija.) Elméletileg. Tőlem a kutya se kérdezte, hogy itt van-e. Nem is kellett a kocsiban lennie, amikor vizsgáztam. Megvárt ott a helyszínen, de senki nem kérdezte tőle, hogy mit akar itt vagy kivel jött. (Mindenki levonhatja a maga következtetését...)

Browns Baybe kaptam az időpontot, szerencsére elég jól ismerem ezt a környéket. A gyakorlati vizsga elején a vizsgáztató megnézte a gumikat (légnyomás megfelelő-e, mintázat elég mély-e), az irányjelzőket elől-hátul, a kézi- és lábféket és féklámpákat. Mivel mindent rendben talált indulhattunk.
Mondta az irányokat, érthetően, előre szólt, sőt még mutatta is, úgyhogy ha két bal kezem lenne is tudtam volna merre kell fordulni. ;-) A vizsga első részében volt minden. Körforgalmakba mentünk minden irányból és hagytuk el minden irányba. Stop táblás kereszteződések, egyenrangú útkereszteződések, iskola zóna... Egyszer szólt, hogy álljak félre. Na, itt beijedtem, hogy megbuktam, de mondta, hogy az első résznek itt sikeresen vége, most jön a második rész.

Nagyobb térképre váltás
A második részben meg kell figyelnem, hogy mi zajlik a kereszteződésben, s miután azt elhagyjuk félreállok és el kell mondanom mit láttam. Szólt előre, hogy most figyeljek, mert ezt meg fogja kérdezni. Figyeltem, elhagytuk a kereszteződést és mondta, hogy ahol úgy érzem álljak félre és meséljek mit láttam. Én meg elmondtam, hogy jobbról jött egy piros kocsi, balról meg egy babakocsi oszt ennyi. Jó, gyerünk tovább- mondta. 5-6 ilyen kereszteződés volt, köztük olyan is, ahol senki nem volt csak mi. Ezután az East Coast Roadon kellett vezetnem lakott területen kívülre (80-as tábla volt végig). Na itt már rám szólt, hogy jó volna, ha gyorsabban mennék, mert feltartom a mögöttünk jövőket (70-75-el mentem ekkor)... én ugyanis egész idő alatt figyeltem arra, hogy ha 50-el lehet menni, akkor inkább 45-el mentem, nehogy ebbe kössön bele.
Visszaértünk és minden rendben zajlott. Nagyjából 45 percig tartott a menet és a végén elmondta az észrevételeit, hogy nem ártana kicsit jobban balra tartanom, egyszer elfelejtettem indexelni a körforgalomból kifelé menet és hogy mehetek gyorsabban is, elvégre ez egy teljes jogú jogsi lesz, nem korlátozott vagy tanuló.
10 munkanapon belül postázzák a jogsim, figyeljem a postaládát - ez volt az utolsó mondata.
Azt, hogy addig most vezethetek-e vagy sem, azt nem tudom, de örülök, hogy ez is megvan. 10 évig ezzel sem kell már foglalkoznom. Viszont a magyar jogsim jövőre lejár....

szombat, szeptember 10, 2011

Rögbi Világbajnokság - Nyitónap

Elkezdődött végre, amire Új-Zéland évek óta várt és készült. Már napok óta érezni lehetett a levegőben egyfajta vibrálást. Látni lehetett a lobogást. Zászlók lobogását az autókon. Néhány nappal ezelőtt már elfogyott az országban az utolsó 5$-os All Blacks-es autós zászló is. Rengeteg helyen árultak hivatalos szurkolói relikviákat, mint táskák, felsők, sálak, sapkák, zászlók... és - én személy szerint - nem is találkoztam hamisítványokkal. A helyi busztársaságok már hónapok óta felvételt hirdettek, hiszen rengeteg buszsofőrre volt szükségük és tegnap kiderült, hogy nem hiába. (Tudom a kép nem teljesen profi, de azért látszik rajta mekkora tömeg volt.)

Mi is busszal indultunk a városba és az állomáson gyakorlatilag nem sorban, hanem körben álltak az emberek. Egyszerűen nem tudtuk eldönteni, hogy hol van a vége. 15:30 körül tudtunk csak a buszra jutni és a városba menet mind az 5 állomáson hasonló volt a helyzet. Albanyban megtelt a busz és utána már csak 5-10 embert vettünk fel állomásonként.
A hivatalos bejelentés szerint a belvárosban nagyjából 107.000 ember volt. A Queens Wharf-ot a hivatalos megnyitás után 20 perccel már teljesen elözönlötték az emberek és 30 perccel később be is zárták a kapukat. Ennyi idő kellett 12.000 embernek, hogy "elfoglalja" a megnyitó estéjére koncertek helyszínéül szolgáló új létesítményt. A következő 3 órában csak időszakosan nyitották meg a kapukat, úgyhogy nekünk esélyünk sem volt bejutni. Legjobb eredményünk, hogy 200m-re sikerült megközelítenünk a kaput. A bárok és éttermek teljesen tele voltak. Az egyik helyen csak előre foglalással lehetett bemenni, másutt sorok kígyóztak a hőn áhított alkoholért.
A kompoknál sem volt jobb a helyzet. Délután háromnegyed négykor már 300m hosszú sor állt Devonportnál, Birkenheadnél pedig mintegy 150 méteres sorban álltak az emberek mind feketében.
A kompokat le is állították, mert a waterfrontra nem lehetett már több embert bezsúfolni.
A vonatközlekedés is eléggé zavarodottan működött, mert a stadion felé menet rendszeresen nyomkodták a vészjelző gombokat és emiatt egy idő után már vonattal nem lehetett eljutni az Eden Park Stadionba. Közel 2.000 ember nem tudott eljutni a kezdő meccsre, de a hivatalos adatok szerint így is több mint 60.000-en nézték meg a helyszínen ahogy John Key biztatta a fiúkat.
17:00-kor indult 600 maori harcos felvonulása a Quay Street-en a Queens Wharf felé. A harcosok hárman, esetleg négyen fértek el egymás mellett, mert ennél nagyobb helyet már nem tudtak a szervezők kipréselni a tömegből.
Miután ezt is megnéztük még 1 órán át próbáltunk helyezkedni, aztán feladtuk. Teljesen értelmetlennek tűnt ekkora tömegben eljutni bárhová is. A 20:00-kor kezdődő élőzenés tűzijátékot már otthonról néztük a TV-n. 3 tonna villogó akármit lőttek fel, miközben "érdekes" zenei aláfestést és képeket kaptunk. A zenészek a város különböző pontjain voltak. Maori harcos fújt egy hatalmas kagylót az öböl bejáratánál lévő világítótoronyban, az Auckland múzeumnál hatalmas dobokon doboltak és fáklyás zsonglőrködtek, a waterfronton egy irodaház tetején Dél-afrikai énekesek voltak, a kikötőben konténerszállító gépek mentek össze vissza (ez utóbbit máig nem tudom hova tenni), szóval érdekes volt.
A stadionban a megnyitó egyszerűen fantasztikus volt. Videó itt található róla.
A megnyitó mérkőzésen az All Blacks játszott Tonga ellen. Első ránézésre (és abszolút hozzá nem értő szemmel) nem tűnt eldőltnek a mérkőzés. Mindkét csapatban hatalmas izmos emberek voltak. Döntően 95-110kg-osak a játékosok. A meccs végül 41-10-re az All Blacks javára dőlt el. Végignéztem. Nem akarok senkit megsérteni, de több ízben majdnem elaludtam rajta. Voltak valóban izgalmas részek, de volt olyan 20 perc, hogy gyakorlatilag semmi sem történt.
Ha jó rögbi szurkoló szeretnék lenni, akkor még mindenképpen gyakorolnom kell és hát mi is lehetne erre egy jobb lehetőség, mint az itt megrendezett világbajnokság!