Osztálytalálkozó (idődimenziók)

Mindig is szerettem "szervezkedni". Ezt már 17 éves koromban is megkaptam az akkori történelem tanáromtól, aki civilben várostörténész volt. Nagyon szerettem és tiszteltem őt. Most az osztálytalálkozó megszervezése kapcsán hallottam róla, hogy bizony felette is elszállt az idő. Nem volt már fiatal, de senki nem kívánta neki, hogy agyvérzést kapjon.

Már jó előre elkezdtem szervezni a találkozót, majdnem fél évvel előre. Így már márciusban fixnek tekinthettem a szeptember 26-át. Az osztálytalálkozó szervezőjének más rálátása van az ott történő eseményekre, mint a többieknek. Ha mindenkiről nem is, de a többségről már tudtam, hogy mi történt vele az utolsó találkozás óta eltelt időszakban. A szervezőnek így nincs az a "varázs", ami a többieknek kijár, hogy akkor néhány óra alatt tudja meg kivel mi történt, ki mire vitte.
Sajnos nem számíthattam mindenkire, ez már a kezdetekben  körvonalazódni látszott és ahogy közeledett az időpont egyre többen kérdezték tőlem, hogy kik és hányan lesznek ott. Balgák! Én csak azt tudom, megmondani, hogy ki mit ígért. Azt senki sem tudja mit hoz a jövő! Emberek vagyunk és hajlamosak vagyunk kifogásokat keresni, még ha nincs is valódi indokunk a bujkálásra, akkor is. Hullámokon lovagolunk: egyszer fent és másszor lent. Egyedül a hullámok hosszát (amplitúdóját) kellene befolyásolnunk és máris jobb életünk lehetne. Ja, hogy akkor ki kellene lépned a komfortzónádból!? Pedig hidd el, érdemes lenne. Más élet, más ütem, más vizek hullámai lehet, hogy másképp hullámoznak.

Kicsit mindenki szeret dicsekedni, de nem mindenkinek számít pozitív dolognak az, amit egyesek büszkén élnek meg. Nem mindenkinek volt őszinte az öröme, amikor kiderült, hogy valakinek már 2 gyereke is van és ugyancsak nem mindenki volt boldog attól, hogy a másik házasságra adja a fejét.
Nem vagyunk egyformák, ez természetes. Van, akinek a gyermekvállalás tervezett dolog, van akinek még meg sem fordult a fejében és van, aki nem szerette volna, de mégis sikerült.
Egyesek szerint az élet kiszámíthatatlan véletlenek sorozata és nem vagyunk képesek azt irányítani, legfeljebb csak befolyásolni. Szerintem képesek vagyunk irányítani, csak egyetlen tényező felett nincs hatalmunk: ez pedig az idő.
Ha valamit nagyon akarsz, meg tudod valósítani, de az a nagy kérdés, hogy még időben sikerül-e!? Belefér-e az előre kitűzött határidőbe vagy akár az életedbe!?