INTRO
Mint kiderült nem minden kezdet éppen olyan nehéz, mint amilyenné mi magunk tesszük. Agyalunk rajta rengeteget, hogy majd teljesen ki fognak akadni, meg ez lesz, meg az lesz....
Persze, azt mondom fel kell készülni minden eshetőségre, amire csak fel tud az ember, de! és azt hiszem ez a fontos: mindenre csak ésszerű keretek között. Nem szabad túlságosan elszállni.
Végül is a szülők is látják mi a helyzet.
Sajnos nem biztonságos a Kárpát-medence. Ha ellenségek nincsenek, 2 magyar akkor is képes egymás ellen fordulni. Ilyenek vagyunk, ezt be kell lássuk.
"Ha az én tehenem megdöglött, akkor dögöljön meg a szomszéd tehene is, vagy akár a szomszéd is!"
A 2006-07-08-as állandó forrongások elgondolkodtattak, hogy én nem azt a Magyarországot, akarom, mint akik az utcákon voltak.
Fizetések: Igen, meg lehet élni a mai Magyarországon. Jó szakmával, jó munkahellyel képes rá az ember, és a többiek? Nem mindenkinek van hiányszakmája! A lakosság nagy része hónapról hónapra él. Az én szüleim 25 éve dolgoznak ugyanannál a vállalatnál, mégis az a helyzet, hogy nem igazán marad februárról márciusra. Pedig az még rövidebb is! Mindig mindenhol az árat nézzük meg és legfeljebb annyit mondunk "...majd ha megnyerem a lottót!" .
Adóterhek: 2009. júliusától és 2010. januárjától két lépcsőben emelkednek az ÁFA, az üzemanyag, a dohányáru és a szeszes italok. Ettől kezdve egy nyugdíjas kevesebb pénzből megél Új-Zélandon, mint Magyarországon. Szerintem ehhez nem kell mást hozzáfűznöm, utána néztem és igaz.
Bürokrácia: például a bíróságnak pártatlannak kellene lennie. Ha valaki belelát könnyedén észre fogja venni, hogy nem az. Íme egy rövid történet még a közelünkből: "X" nem kapott engedélyt adott épület felhúzására, pedig (tegyük fel) 10 milliót fizetett volna. "Y" úgy gondolta, mivel cimborák az engedélyezővel neki 1 millióért is megengedik. Igaza lett. Ennek köszönhetően az önkormányzat 9 milliótól esett el.
Közúti közlekedés: amikor meghallottam ezt az esetet, azt hittem csak ugratnak. Néhány évvel ezelőtt egy autós pesten a dugóban nem haladt úgy, ahogyan szeretett volna. Előtte szerencsétlenkedett ugyanis egy trabantos. Az ideges sofőr kiszállt, elöre ment a trabantos kollégához és egyszerűen lelőtte. Lezárt utak, melyek soha nem készülnek el határidőre. Kátyúk mindenfelé, ezt sem részletezném....
Az embereknek olyan nagy lett az ingerküszöbük, hogy keresztülnéznek másokon. Nem segítenek egymásnak, inkább felteszik internetes oldalakra mások szerencsétlenkedéseit.
Mondjuk hogyan is várhatnám el, hogy segítsenek, amikor már egész iparággá nőtte ki magát a tömegek "lehúzása" . A bevásárlóközpontok parkolóinál fel van osztva, hogy mikor és melyik hajléktalan viheti el a bevásárlókocsidat benne a 100-assal. Ha utazol valamerre a nagy állomások is foglaltak már. Itt a legkülönfélébb dolgokra gyűjtenek: cigi, pia, kaja, ruha a gyereknek, hazaút....
Eléééég mááár ! (üvölti bennem a belső hang) Hagyjatok!
(aztán, amikor megnyugszom akkor meglátom, hogy)
Vannak lehetőségek itthon is a fiatalok számára, ehhez kétség sem fér. Mégis egyre több és több fiatal hagyja el az országot. Egyes becslések szerint a 2004 óta kivándorlók száma már meghaladta az '56-os emigrálók számát! Szerintem, ha belegondolsz te is találsz olyan embert a közeledben, aki külföldön él.
Kecskeméten most épül a Mercedes autógyár. Hatalmas lehetőség ez a szakmabelieknek, több ezer technikust, mérnököt fog a cég 2012-től foglalkoztatni. A külső cégekkel együtt ez nagyjából 13.000 új munkahelyet jelent a kistérségben.
OUTRO
De mi már sajnos túl sokat tudunk. Mielőtt azonban elindulnánk, megállunk egy kicsit az út szélénél. Megállunk picit, - hiszen nem hajt a tatár - ne olyan gyorsan! Elnézünk először jobbra.... ...nem jön semmi, akkor most elnézünk balra is.... ....semmi. Most pedig előre, de! csak előre tekintünk. Nehogy aztán fejjel menjünk a falnak! Jól van. Megnyugodhatunk. Nincs előttünk semmilyen fal. Elindulhatunk hát a kerítés felé. Hmmm... Nem tudom pontosan mi ez az érzés, ami elfogott, de nagyon csábít. Igen, a kerítés az! Nagyon csábító. Érzem, hogy át kell nézzek rajta. Nem bírom ki, muszáj. Óvatosan odahajolok és némán átnézek. Huhh, remélem senki sem látta, hogy leskelődöm!? Láttam mi van a kerítés túloldalán és eljutottam arra a pontra, hogy bármi lesz .... (mondom bármi!) .... akkor is megyünk.
Szia!
VálaszTörlésTudom, hogy Magyarorszagon ez a helyzet, de szerintem nem azert erdemes NZ-re jonni, mert Mo-on most nem jo, hanem azert, mert ez egy jo hely (persze izlesek es pofonok, de en tartom magam ahhoz, hogy ez egy jo hely). Vegulis ugyanazt irom, amit Te is, de a megkozelites az, ami mas.
Magyarkent persze - sok eves gyakorlattal a hatunk mogott - konnyebb a rosszat, a nehezsegeket latni, mintsem a jora koncentralni. Szoval ha osszejon, hogy kijussatok ide, onnantol teljes szivvel-lelekkel mar erre figyeljetek, ami itt van, ebben az orszagban ezt kell naivan (ugy ertem, eloiteletek nelkul) szeretni. Van jocskan ilyen dolog :)
Szerintem akiknek nem jon be valamiert NZ, abban az is kozrejatszhat, hogy egy idealizalt Magyarorszagra vagynak, azaz szeretnenek megorizni az eletukben minden jot, ami a szulohazankbol szarmazik, melle pedig a rossz dolgokat kijavitva elvezni.
Viszont ilyen hely nincsen: pl. NZ is gyokeresen mas, mint Magyarorszag, lehet jobbnak, lehet rosszabbnak mondani, ez mar csak attol fugg, kinek mik a prioritasai.
Bocs hogy kisse hosszura nyult, a lenyeg, hogy hajra NZ fele, mivel gondolom alaposan utanajartatok mar, amennyire csak lehet, hogy nektek valo-e itt az elet, szinte biztos, hogy tetszeni fog :)
Szeretjük a nyugalmat, a biztonságot, a változatos tájakon való utazásokat. Ha szorgalmas munkával, tervezhető jövő elé nézhetünk. Nem az elégedetlenség, hanem a lehetőség esélye hajt belülről. A lehetőség arra, hogy kihozzuk a számunkra legjobbat életünkből, hogy egy közös álmunk valósulhasson meg 2010-ben.
VálaszTörlésKöszönjük, a mentális támogatást és természetesen gratulálunk a WP-ért!